Ez a könyv az, amit először ajánlanék nektek! Előbb egy moly ajánlást osztanék meg, aztán le is írom, hogy nekem miért tetszett.
Lakatos István meseregényében egy nem túl szép napon egy Zalán nevű kisfiúékhoz beállít egy Székláb nevű öregember, és azt állítja, hogy a szülei már nem az igaziak, hanem másolatok. Székláb elmeséli a kisfiúnak: szüleit elrabolták a dobozvárosiak, ezért vele kell mennie. Zalán nem tehet mást, mint útra kel az ismeretlen öregemberrel, mert csak így lát esélyt arra, hogy viszontlássa az igazi szüleit. Miután alaposabban megismerkedik Székláb birodalmával, egy családnyi vízimanóval és Jónással, a kecskével, még előtte áll, hogy sárkányokkal is találkozzon Dobozvárosban. Lakatos István könyve kalandos, varázslatos és szívhez szóló történet tíz éven felüli gyerekeknek.
A könyv már az elejétől kezdve nehezen engedi, meg az olvasóval, hogy megpihentessenek fáradt szemei. Zalán talán sokaknak ismerős karakter lehet, egészen könnyű vele azonosulni. Székláb már az elején különös figura, aki valamiért igen szerethető, és ha élne nagypapám, szeretném, ha egy kicsit olyan lenne, mint Ő! Jónás, a kecske kicsit savanyú figura, de nem lehetne kihagyni a könyvből. A szerző nem tipikusan a jó és a rossz harcáról ír boldog véggel. Ebben a meseregényben nem csak a jónak kell harcolnia, hanem a rossznak is. Nem egy Disney alkotás, nem vidám, dalolós történet. Sokkal valósabb annál. A szerző sok nehézséget gördít a kisfiú elé, és bizony Zalán orra alá is dörgöli a hibáit. Ettől és még sok mástól lesz valószerű a "képtelen" történet.
Dobozváros izgalmas történetét maga a szerző illusztrálta. Itt elolvashatjátok az első három fejezetet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése